Ezt a "regényt" dühből írtam pár éve, a vicc az, hogy egészen komolyan vettem. Gondoltam, írok valami piacképes cuccot, és mivel akkoriban akadtam rá a Vampire The Masquarade világára (a szerepjátékra, kibicként, és a tizenhárom klánregényre), a "Sötétség világába" írtam egy budapesti mellékszálat.

Egész sokáig huzakodzunk aztán a magyarországi jogtulajdonossal egy esetleges kiadáson - majdnem könyv lett belőle -, végül az eredeti jogtulajdonos, a Whitewolf nem járult hozzá, hogy használjam az általuk alkotott karaktereket. Azóta is él bennem a gyanú, hogy csak nem voltam elég rugalmas, elég szerkeszthető a magyar kiadónak, sebaj, a belefektetett energia számomra nem veszett kárba.

Most épp tombol a vámpír-láz, de ha valaki a mai sikerszériák miatt olvasná el a "könyvet", csalódni fog. A Vampire... világában az élőhalottakat, a vértestvéreket a vér vágyán túl jobbára csak a hatalomvágy inspirálja, Káin leszármazottainak véren élő örökösei nem szexelnek, a test öröméért itt nem úgy megy a móka, mint a mai divatregényekben. Ha valaki azokat a hangulatokat keresi, amiket pl. Ward Fekete Tőr Testvériség-sorozatában, vagy akár (magasabb nívón) a True Blood-ban szeretett meg, az csalódni fog - ez másról és máshogyan szól.

Én szerettem ezt a "világot", a mitológiája, meg a hatalmi játszmák összetett volta miatt, és szerették akkoriban sokan - ők tudják miért.

Jó olvasást

shizoo

U.i.: Mivel összefüggő történetről van szó, a tartalomjegyzék segítségével léptetheti az olvasó a fejezeteket, előhangtól a végéig.